Tegnap este megnéztem még egy megtörtént eset alapján készült filmet. 127 órát. Egy fiatalemberről szól,aki elment túrázni. Sajnos nem szólt senkinek,hogy hova ment. Szombat du. baleset éri Utah kanyon falai megmászása közbe. Beszorul a keze s 5 napig volt ott. Mikor rájönn,hogy nem számíthat segítségre le vágta a saját karját. Hát nem tudom,hogy én az ő helyébe mint tettem volna.De bátorság volt.hogy ezt meg tette. Az élni akarása az ami tetszett a filmben. Mélyen megrázott a története. Sajnos butaság volt tőle,hogy nem mondta el hova megy.S ,hogy nem vitte el a mobilját. Mert akkor nem töltötte volt az 5 napot s akkor a karja is meg maradt volna.De ki vagyok én,hogy itélkezzem. A film végére meg fogadta magának,hogy szól hova megy. Ez egy tanúlság,hogy mennyi önzőek s magabiztosak vagyunk. Hogy nem ér bennünket semmi baj. Pedig megtörténhet bármi. Ez egy jó példa a film.. Érdemes meg nézni. Nem elvontatott,nem esett túlzásokba a készítők. a színész Franco szuperul játszotta a srác Aron-t. Mintha ő maga lenne Aron. Számomra ebben mutatkozik színész tehetsége,hogy képes fenn tartani a nézőt,hogy Ő maga játszik teljes egyedül.
Értékelésem: 10/10
Könyvben is el lehet olvasni. Azt hiszem berszerzem...
127 óra - A kanyon fogságában
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése