Zeller

¤ Dél - Európából terjedt el
¤ meleg, napos helyeket kedveli. Zöldje a májusi palántázást követően folyamatosan szedhető, gumója őszre húsosodik be.
¤ a világban három fajtája terjedt el, hazánkban a gumós fajta
¤ erős vízhajtó hatással bír, a népi gyógyászat szerint képes a vesehomokot kihajtani, immunrendszer erősítő, de étvágytalanság kezelésére is alkalmazzák
¤ nagy értéke a sok szerves nátrium, de megtalálható benne a magnézium, foszfor, kálium, vas, és kalcium.
¤ Felhasználható .
 - nyersen salátákhoz
 - kiváló fűszere főzelékeknek, leveseknek, mártásoknak
 - hús,- és tojáspástétomokhoz is illik
 - diétás étkezésben fontos szerepe van
 - gumója rántva is fogyasztható
 - készítenek belőle zellersót, ami a száraz aprított levél, és só keveréke
 - téli időszak kedvelt itala a zellerlé, amit almával, vagy répával ízesítenek
 - magjából, vagy összeaprított leveléből gyógytea készíthető, vizelethajtónak.

¤ Érdekesség róla:
Az ókori görögök nagyon tisztelték eme növényt. Atlétikai játékok győztesét zellerlevéllel jutalmazták.
A rómaiak vértisztító hatást tulajdonítottak neki, ez miatt zellerből font koszorút hordtak a nyakukba a másnaposság ellen.
Az egyesül államokban krémet készítenek belőle, és kenyérre kenik, mint étvágygerjesztő finomság.
A ma ismert húsos, egyenes szárú zeller csak a XVIII. században alakult ki, az európai konyhákban a XIX. században vált ismerté, miután Németországban jelentős nemesítésen esett át.